Emléknap a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletére.
A munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalókról való hivatalos megemlékezést legelőször 1984. április 28-án Kanadában tartotta meg a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete, egy évvel később a kezdeményezést felkarolta a Kanadai Szakszervezeti Szövetség (CLC) is, innen terjedt el világszerte és vált hagyománnyá. A dátum arra utal, hogy 1914. április 28-án fogadták el azt a munkahelyi balesetbiztosítási szabályozást, melynek nyomán az első kanadai munkavédelmi hivatalt létrehozták. 1991-ben a kanadai parlament törvénybe iktatta az emléknapot, Nemzeti Gyásznapnak nyilvánítva április 28-át.
1989-ban az USA-ban is hivatalos emléknappá nyilvánították és világszerte egyre több helyen tartottak megemlékezéseket, munkavédelmi kampányokat e napon. Angliában 1992 óta emlékeznek meg a munkahelyi balesetben elhunytakról és megsérültekről. Itt használták először az emléknap mottóját: „Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért!” 1996 óta a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) is elismerte április 28-át, mint nemzetközi emléknapot, és évente egy-egy fontos munkavédelmi témára hívja fel a figyelmet ezen a napon (pl. azbeszt használatának betiltása világszerte). 1996 óta az ENSZ, 2003-tól a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is felvette emléknapjai közé, ez utóbbi a Munkavédelem világnapjaként.
Magyarországon az 1299/2012. (VIII. 13.) számú kormányhatározat rendelkezik arról, hogy az értékteremtő munka megbecsülése, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltétételek megteremtésének elősegítése érdekében minden évben történjen megemlékezés a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalókról. Hivatalos neve Magyarországon: Emléknap a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletére.
Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.
A munkavédelem lényege a megelőzés. Ezt a célt jogszabályok megalkotása, a munkavédelmi ellenőrzések és nem utolsó sorban a munkavédelmi tudatformálás szolgálja. A munkával összefüggésben bekövetkezett balesetek, megbetegedések megelőzésének, a munkavédelmi tudatformálásnak hatékony eszköze a figyelemfelhívás, tájékoztatás, nevelés. Igen változatos formáihoz tartoznak a különböző rendezvények, ismeretbővítő kiállítások, megemlékezések.
A Nemzeti Munkaügyi Szervezet legfrissebb becslése szerint éves szinten világszerte 2,34 millióan halnak meg munkahelyi baleset következtében – ezen belül mintegy 2,02 millió eset a munkahelyi körülmények okozta, halálhoz vezető egészségkárosodásra vezethető vissza. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adati szerint Magyarországon 2011-ben 17 295 munkahelyi baleset volt, ebből 80 halálos, 2012-ben 62 halálos és 17 025 sérüléssel járó baleset történt.
A Magyar Postánál 2015-ben egy súlyos munkabaleset történt, amely halállal végződött: nyíradonyi kerékpáros egyesített kézbesítő kollégánk közlekedési baleset áldozata lett. A hatósági és a belső vizsgálat is megállapította, hogy a baleset bekövetkezéséért a munkáltatót felelősség nem terheli, a kiváltó ok nem vezethető vissza a munkáltató vétkes magatartása miatti mulasztásra. (Az esettel összefüggésben a kerékpáros kézbesítők munkabiztonságának növelése érdekében - a munkavédelmi érdekképviselettel egyetértésben - beszerzési eljárás indult próbaviselési pilot céljából 300 db kerékpáros fejvédő sisak beszerzésére. A próbaviselési tapasztalatok kiértékelésére 2016. II. negyedévében kerül sor.)
Sajnálatos, hogy a világon – így hazánkban is – évről-évre nő a munkabaleset következtében elhunytak száma: 2014-ról 2015. évre 7,8 %-kal. Ezt a folyamatot mindenképpen meg kell állítani. Arra kérünk mindenkit, hogy ezen a napon – megemlékezve tragikus sorsú embertársainkról – tegyünk egy kicsivel többet a biztonságos munkavégzés érdekében és figyeljünk jobban egymásra is!
Kiss Antal
a Központi Munkavédelmi Bizottság elnöke