1. Az UNI-Európa Végrehajtó Bizottsága 2006. május 30-31-én Bécsben tartotta ülését, amelyen áttekintette a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó európai irányelvvel kapcsolatos fejleményeket.
2. Az EU-Bizottság 2004 januárjában tette közzé a belső piaci szolgáltatásokkal foglalkozó irányelvének tervezetét. Az EU-Bizottság úgy véli, hogy ez a kezdeményezés megfelelő eszköze a lisszaboni stratégia megvalósításának, amely a következő két fő célkitűzésre épül: a) a szabad cégalapítás útjában álló, nem vámjellegű akadályok csökkentése és b) a szolgáltatások szabad ellátását akadályozó korlátok csökkentése.
3. Az UNI-Európa Végrehajtó Bizottsága 2004 májusában határozatot fogadott el, amelyben hang-súlyozta, hogy a lisszaboni stratégia nem a versenyképességre vonatkozó egyoldalú felhívás volt, hanem egyszersmind a több és jobb munkalehetőség megteremtésére és a társadalmi kohézió erősítésére is irányult. A Végrehajtó Bizottság gyökeres változtatásokra szólított fel a javasolt jogszabályt illetően annak biztosítása érdekében, hogy a majdani belső piaci szolgáltatások a munkavállalók védelmére és a tisztességes versenyre épüljenek, ne pedig a szociális dömpingre és a deregulációra. A Végrehajtó Bizottság az alábbi változtatásokat követelte:
- A munkavállalók kiküldetésével és a munkajoggal kapcsolatos kérdések teljes kivonása ennek az irányelv-tervezetnek a hatóköréből, azzal, hogy az ellenőrzés annak az országnak a feladata legyen, amelyben a munkavégzés történik.
- Az államilag finanszírozott, garantált és teljesített szolgáltatások kifejezett kizárása a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó irányelv hatóköréből.
- Az egészségügyi és a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügyi költségek átvállalásának teljes körű kivonása az irányelvből.
- Az időszakos munkaerő-közvetítő ügynökségek, a magán biztonsági szolgálatok és a szerencsejáték szolgáltatások kizárása az irányelv hatóköréből.
- A származási ország elvének elutasítása, hacsak nem jár együtt egységes, összehangolt normákkal.
- Annak garantálása, hogy a tagállamok határozhassák meg a cégalapítás érdekében teljesítendő feltételeket, azzal a kikötéssel, hogy ezek a feltételek nem lehetnek diszkriminatív jellegűek.
- A „cégalapítás” fogalmának szigorúbb definíciója kerüljön be az irányelv szövegébe.
4. 2006. február 14-én 50.000 szakszervezeti tag vonult fel Strasbourgban a jogszabály módosításait követelve, vagyis két nappal azt megelőzően, hogy az Európai Parlament elfogadta az első olvasatról készített jelentését. Az Európai Parlament túlnyomó többségi szavazással úgy döntött, hogy a munkaügyi kérdések és a kollektív jogok maradjanak ki az irányelvből, valamint hogy meg kell szabadulni a származási ország vitatott elvétől.
5. Az UNI-Európa Végrehajtó Bizottsága üdvözölte azt a tényt, hogy az EU-Bizottság ezeket a változtatásokat vette alapul az irányelv tervezetére vonatkozó, felülvizsgált javaslatához, melyet 2006. április 4-én hozott nyilvánosságra.
6. A Végrehajtó Bizottság örömmel fogadja az új módosításokat, amelyek az alábbiakat biztosítják:
- A munkaügyi kérdések és a kollektív jogok kizárása a szolgáltatási irányelvből,
- A származási ország vitatott elvének törlése, és ebből következően a szociális dömping veszélyének csökkentése,
- Az egészségügyi szolgáltatások kizárása és az egészségügyi költségek átvállalásáról szóló, 23. cikk törlése,
- Az időszakos munkaerő-közvetítő ügynökségek, a magán biztonsági szolgálatok, az audiovizuális szolgáltatások és a szerencsejáték szolgáltatások kizárása,
- A távközlési és a pénzügyi szolgáltatások szektorának általános kizárása, valamint
- A cégalapítás nemzeti szabályai immár „az elsőrendű közérdek” szélesebb körű definíciója alapján indokolhatók meg, amennyiben azok nem diszkriminatív jellegűek.
7. Bebizonyosodott az UNI-Európa és a szélesebb körű szakszervezeti mozgósítás hatékonysága a kérdéses EU-jogszabály olyan irányba történő, konstruktív módosítását illetően, hogy az jobban tükrözze a szociális szempontokat, és ez bizakodásra ad okot.
8. Az UNI-Európa követeli továbbá az alábbiakat:
- A közérdekű szolgáltatások, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások, az egészségügyi és a szociális szolgáltatások kizárása az irányelv hatóköréből, amint azokat a tagállamok meghatározták,
- A fogyasztóvédelmet és a szociálpolitikát ismerjék el olyan, jogos indokként, amelyre hivatkozva az országok bizonyos követelményekhez köthetik a szolgáltatások szabad áramlását,
- Meg kell szüntetni azokat a rendelkezéseket, amelyek elősegítik a színlelt önálló vállalkozói tevékenység fejlődését,
- Európai felügyeleti és ellenőrzési rendszerek létrehozása a munkavállalók védelmére, és működőképes megoldások kidolgozása a szabályszegő vállalatok elleni, határokon átnyúló adminisztratív szankciók érvényesítésére.
9. Az UNI-Európa ellenezne minden olyan rendelkezést, amely lehetőséget adna az EU-Bizottságnak arra, hogy vizsgálat alá vesse azokat a követelményeket, amelyeket a tagállamok határoznak meg az irányelv hatókörébe tartozó szolgáltatásokra vonatkozóan.
10. Az UNI-Európa Végrehajtó Bizottsága szerint egyértelmű cinizmusra vall az a tény, hogy az EU-Bizottság ugyanazon a napon kezdte meg a nemzeti szerencsejáték-monopóliumokkal szembeni szabálysértési eljárást, amelyen megerősítette e szektor kizárását az irányelv hatóköréből. Ennek az ágazatnak a korlátlan liberalizálása közbiztonsági és rendészeti okokból megengedhetetlen.
11. Azon kívül az EU-Bizottság új útmutatója, ami gyengítené a tagállamok lehetőségét a munka-vállalók kiküldetésére vonatkozó irányelv végrehajtását és ellenőrzését illetően, az UNI-Európa megítélése szerint eltávolodást jelent a szolgáltatási irányelv kapcsán elért kompromis szumtól.
12. Az UNI-Európa Végrehajtó Bizottsága arra biztatja a tagszervezeteket, hogy rendkívüli éberséggel kísérjék figyelemmel a Vaxholm/Laval és a Viking Line ügyet, amelyek most vannak az Európai Bíróság előtt. Az UNI-Európa tisztában van azzal, hogy ezek az ügyek igen komoly (pozitív vagy negatív) hatással lesznek a szolgáltatási szektorban működő szakszervezetek azon képességére, hogy szembeszálljanak a szociális dömpinggel, és hogy kérdőre vonhassák a vállalatokat transznacionális tevékenységükkel kapcsolatban.
13. Az UNI-Európa Végrehajtó Bizottsága emlékezteti az Európai Bíróságot, a politika alakítóit és a vállalatokat, hogy a sztrájkhoz való jog az alapvető munkavállalói jogok közé tartozik, nélkülözhetetlen a szakszervezetek globalizált gazdasági viszonyok közepette folytatott működéséhez, amit támogatni kell, nem pedig aláásni.
14. A Végrehajtó Bizottság örömmel nyugtázza azt a szerepet, amelyet az UNI-Európa szolgáltatá-sokkal foglalkozó hálózata a tagszervezetek, az ágazatok, a titkárság, a többi európai szak-szervezeti szerveződés és a politikacsinálók munkájának összehangolása és elősegítése terén, a jogszabály kedvező irányba történő módosítása érdekében kifejtett. Az együttműködésnek ezt a fajta modelljét érdemes a jövőbeni akciók esetében is fontolóra venni.
15. A Végrehajtó Bizottság köszönetet mond a titkárságnak, az ágazatoknak és a tagszervezeteknek, amelyek hozzájárultak ehhez a kedvező eredményhez, azonban hangsúlyozza, hogy ezeket az erőfeszítéseket az elkövetkező időszakban tovább kell folytatni és fokozni kell a szolgáltatási szektor fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében.
16. A Végrehajtó Bizottság az alábbiak megtételére hív fel:
- Az UNI-Európa és tagszervezetei továbbra is összpontosítsák figyelmüket a Tanácsban, az Európai Parlamentben és az EU-Bizottságban tevékenykedő döntéshozókra az irányelv-tervezet szövegének további tökéletesítése érdekében.
- Az UNI-Európa és tagszervezetei mindent tegyenek meg a Vaxholm/Laval és a Viking Line ügy jellemzőinek kidomborítására és annak hangsúlyozására, hogy azok milyen jelentőséggel bírnak a szolgáltatási ágazat valamennyi dolgozójára nézve.
- Az UNI-Európa mérlegelje, hogy miként lehetne javítani az UNI-Európa belső piaci szol-gáltatásokkal foglalkozó hálózatának működését, különösen ami a szabálysértési eljárá-sokat illeti.